A Bolzanótól mintegy 25 km-re fekvő dél-tiroli falucska közvetlenül az olasz-osztrák határ mentén található. Németül Gröden, olaszul Val Gardena néven emlegetik a síbarátoknak nagyon kedves, már a XIX. század végétől aktív települést, ami tavalytól immáron Világkupa- versenyeknek is otthont ad. (1970-es vb-t is itt rendezték.) A tavalyi futamot a hazaiak legnagyobb örömére Werner Heel nyerte, megelőzve Défagót és a veterán Järbint.

 

Noha komoly Vk-s múltat nem tudhat magáénak a pálya, mégis a tavalyi két verseny alapján is hírnevet tudott szerezni magának. Különlegességét a napsütés adja, ami a nagyon alacsony, általában mínusz 15 fok alatti hőmérséklet dacára jegesíti a hóágyúval tökéletesre szabott pályát, s attól függően, hogy éppen kiméltóztatik-e bújni a Nap, no meg, a pálya mely részén teszi ezt, döntően befolyásolja a verseny végkimenetelét. A befutó is egyfajta kuriózum, ahogyan bevágódnak éles kanyarral a célba, de ezt inkább majd holnap fogjuk megtapasztalni, a lesiklás fináléjában. Már most a versenynaptár egyik legnehezebb pályájának tartják a versenyzők.

 

Semmi váratlan fordulat nem történt versenykezdésig, kékszakállú herceg fejszőrzete megfagyott volna, olyan dermesztő volt a hideg. Változóan felhős volt az égbolt, így a körülmények ma is nagyban közrejátszottak.

Elsőként a nemrég hüvelykujjműtéten átesett Stephan Görgl siklott le a lejtőn, különösebb hibát nem követett el ugyan, de érződött rajta, hogy messze van még (már?) régi csúcsformájától, csupán a 36. helyre volt elég időeredménye, vagyis továbbra is pont nélkül áll.

Honfitársa, a múlt heti óriás- műlesiklásban jó helyzetből kiesett Hannes Reichelt rögtön jó egy másodpercet vert rá, de a 2007/2008-as évad szakági kristálygömbének tulajdonosa így is kiszorult a legjobb 10 közül.

A szlovén gyorssízők mintha kezdenének magukra találni, Aleš Gorza mindösze 3 századdal szorult az osztrák mögé, ez a 12. elyre volt elegendő. Következett a mind jobb formába lendülő Bode Miller, az amerikai feldagadt bokával állt rajthoz, minekután igazolva hírhedt életvitelét, röplabdázni támadt kedve, amin kificamította bokáját. Különösen az alsó részen volt ellenállhatatlan, közel 5 tizedet adott az osztráknak, így sokáig őrizte az első helyet.

 

De Tessieres felejthető menetét (38.) két kiesés követte. A teljes tavalyi idény kihagyni kényszerülő Francois Bourque az egyik fordulónál megrántotta a jobb lábát, nem nagyon akart rátámaszkodni, remélhetőleg nem lett komoly gondja. Andrej Jerman már jóval rosszabbul járt. A szlovének vb- 4. helyezettje a pálya egyik kritikus pontján elmérte az ugratót, félreugrott, aminek következtében nekiszalad a kapunak, bal léce a kapun akadt, ő pedig egy hatalmas oldalasat esett, fájlalta bal lábát és kezét, nem tudni, mi pontosan a baja. Kisebb segítséggel, de saját lábán tudta elhagyni a pályát. A holnapi lesiklásról szóló posztban kitérek állapotára. (De reméljük őt is látjuk majd síelni…)

 

Osborne- Paradis (17.) és Ambrosi Hoffmann (14.) sem váltotta meg a világot, előbbinél ez nem csoda, tekintve lesikló- specialista, a svájciak olimpiai bronzérmese azonban nem találja meg idén a fonalat. Mint ahogy Kröll sem, az osztrák ugyanott bukott, mint előzőleg Jerman.

 

Michael Huber mester munkája meghozta a gyümölcsét, Mario Scheiber a viszonylag zaklatott középső szakaszt leszámítva szép íveken siklott, így 7 százados előnnyel átvette a vezetést Millertől a korábbi 10x Vk- dobogós sógor. Sullivan tőle szokatlanul óvatos menettel hívta fel magára a figyelmet, így legalább pontot szerzett (21.) és nem is törte össze magát.

 

Következett Carlo Janka, aki makulátlan, történelmi Beaver Creek-i hétvégéjét követően nullázott Val d’Isére-ben. A svájci fiatal, jelentem összeszedte magát, noha ebben minden bizonnyal közrejátszott a kanadai lejtőre hajazó, jeges pálya. Mindenesetre Janka 5 tizedes előnnyel átvette a vezetést, kitűnő nyomvonalakat használt, egyedül a pálya 3. szakaszában hagyott ott néhány tizedet. Ezt még Eric Guay nem büntette meg, a legjobb kanadaiként 7. helyen zárt rutinos versenyző a némi technikát is igénylő részen kapott sokat. A remek formának örvendő, 2007-es világbajnok Patrick Staudacher ellenben végig versenyben volt a svájci etalonjával, s végül mindössze 5 századdal szorult mögéje. Walchhofernek nem nagyon ízlett ez a pálya (13.), Raich ellenben kihozta a maximumot, a 9. helyért járó 29 pont még sokat érhet a végelszámoláskor.

 

Még öt, igazán esélyes versenyző várakozott a „házban”, közülük azonban hárman is pont nélkül zártak. Előbb az idén tragikusan teljesítő Innerhofer, majd a címvédő Werner Heel is esett a már kritikusnak nevezhető pályaszakaszon, különösen utóbbi esése volt csúnyább, de szerencséjére hátára esett, így talán komolyabb sérülések nélkül megúszta a esetet. Svindål viszont tökéletes precizitással síelt, de a hétágra sütő nap nélkül valószínűleg nem vette volna át a vezetést. 12 századdal az élre állt. A két hátralévő svájci közül Cuche még a felső részen megbillent az egyik ugratónál, fél lábon korrigált, s törött bordákkal inkább kiállt a versenyből, Défago pedig egyenletes, nem túl reszkírozós futammal feljött a 6. helyre.

 

Kellemes meglepetésre az idén nem túl meggyőző Büchel befért a legjobb 10 közé. A hátralévők közül még ki kell emelni Robbie Dixont (28-as rajtszám), aki közvetlenül honfitársa mögé, a 8. helyre érkezett, illetve Weibrechtet (15.), az amerikai fiú eddig az év egyik felfedezettje, mint ahogy a 20. helyen végzett Patrick Küng (36-os rajtszám) is. Az igazán magas rajtszámmal indulók közül a szlovén Andrej Križaj (51-es, 19.), a svájci Ralf Kreuzer (58-as, 22.), valamint a horvát Zrinčič- Dim (59-es, 24.) szerzett pontot. A 67 indulóból 53-an értek célba. A verseny rendkívül szoros volt, hiszen 1 másodpercen kívül lehetett bekerülni a legjobb tízbe, pontot szerezni pedig csak 2 másodpercen belüli hátránnyal lehetett.

 

Aksel Lund Svindål 211. Világkupa- futamán 13. győzelmét aratta, ebből Szuper-G-ben az ötödiket. Carlo Janka 58. fellépésén 10. dobogóját szerezte, a szakágban most először végzett ilyen előkelő helyen. Patrick Staudacher pedig egykori világbajnokként szülőföldjén végre felállhatott a dobogóra.

A szakági ponttáblázatot 3 versenyt követően továbbra is az inkább lesikló Walchhofer vezeti, őt Svindål és Raich követi. Összetettben pedig mostani jó szereplésével visszavette a vezetést Janka Raichtól, a norvég feljött a 3. helyre.

 

A hétvége további részében holnap lesiklás következik, még mindig Grödenből, majd vasárnap és hétfőn a szomszédos Alta Badiába látogat a mezőny, ahol előbb óriás- műlesiklásban, majd szlalomban méretkeznek meg az urak.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Összetett Világkupát holnap fogjuk frissíteni!